Tartószerkezetek tanítása építészhallgatóknak - gondolatok
Tanítás leggyakrabban az adott tárgyban honos kánon közvetítéséről szól. Ez lényegében az alapoktól építkező jelleggel, egyszerűtől a bonyolultig halad, oktatótól függő kontextusokban. A tanítás célja ilyenkor a kánont ismerő, birtokló műszaki közösségbe való beavatás, a matematikai-mechanikai alapfogalmak, összefüggések ismertetése, eljárások, rutinok átadása, azok begyakoroltatása, alkalmazásuk készségszintre fejlesztése. A felhalmozott tudás ilyetén továbbadása, a kánon-közösség tradícióinak fennmaradását is szolgálja. Az alkalmazott ismeretek kreatív ismétlése teremtheti meg a tervezés mozgásterét, a felhalmozott tudás mennyisége pedig korlátait. Építészek esetében ez az építkező oktatás elemeiben és összetettségében is visszafogott, tekintettel a rendelkezésre álló időre és tantárgy vélt súlytalanságából fakadó érdektelenségre. Ugyanakkor nélkülözhetetlen, mert segítségével a tartószerkezet tervezés “belsősként” élményszerűen átélésre kerülhet és felépülhet egy közös építész-statikus fogalomkészlet, mely későbbi együttdolgozás során az építészeti és szerkezetes gondolkodásban átjárást biztosít.
Van egy másik megközelítése is a tartószerkezet tervezés oktatásának, ami az építészeti illetve a szerkezeti gondolat párosításáról szól. Szerkezeti gondolat alatt az építésben használt szerkezeti anyagok és struktúrák által létrehozott erőtani rendszer összefüggéseit értem. A szerkezeti gondolatra koncentráló oktatás ebben az esetben már késznek tekinti magát a tudás vázát, hiszen a szerkezeti viselkedés értése, változó mértékben de mindenkiben jelen van. Ez részben a fizikai valóság megtapasztalása során, részben pedig design és konstruálási folyamatok szellemi melléktermékeként alakul ki. A tanítás ezzel a meglévő ismerettel, átélhető és személyes közelség tudatosítását célozza. Fontos, hogy ebben a megismertetési folyamatban nem különül el élesen a műszakilag értelmes illetve értelmetlen gondolat, a hangsúly a szerkezeti gondolatok felfedezésén, körüljárásán, megfogalmazásán, tolmácsolásán van. Egy olyan belső reflexiós készség kialakításán, ami azt célozza, hogy a felmerülő építészeti gondolatok társaként a szerkezeti gondolat felismerése is szerepet kapjon.
És egy kis ambient zene az esős vasárnaphoz:
https://soundcloud.com/leifurjames/wurlitzer-1
Tanítás leggyakrabban az adott tárgyban honos kánon közvetítéséről szól. Ez lényegében az alapoktól építkező jelleggel, egyszerűtől a bonyolultig halad, oktatótól függő kontextusokban. A tanítás célja ilyenkor a kánont ismerő, birtokló műszaki közösségbe való beavatás, a matematikai-mechanikai alapfogalmak, összefüggések ismertetése, eljárások, rutinok átadása, azok begyakoroltatása, alkalmazásuk készségszintre fejlesztése. A felhalmozott tudás ilyetén továbbadása, a kánon-közösség tradícióinak fennmaradását is szolgálja. Az alkalmazott ismeretek kreatív ismétlése teremtheti meg a tervezés mozgásterét, a felhalmozott tudás mennyisége pedig korlátait. Építészek esetében ez az építkező oktatás elemeiben és összetettségében is visszafogott, tekintettel a rendelkezésre álló időre és tantárgy vélt súlytalanságából fakadó érdektelenségre. Ugyanakkor nélkülözhetetlen, mert segítségével a tartószerkezet tervezés “belsősként” élményszerűen átélésre kerülhet és felépülhet egy közös építész-statikus fogalomkészlet, mely későbbi együttdolgozás során az építészeti és szerkezetes gondolkodásban átjárást biztosít.
Van egy másik megközelítése is a tartószerkezet tervezés oktatásának, ami az építészeti illetve a szerkezeti gondolat párosításáról szól. Szerkezeti gondolat alatt az építésben használt szerkezeti anyagok és struktúrák által létrehozott erőtani rendszer összefüggéseit értem. A szerkezeti gondolatra koncentráló oktatás ebben az esetben már késznek tekinti magát a tudás vázát, hiszen a szerkezeti viselkedés értése, változó mértékben de mindenkiben jelen van. Ez részben a fizikai valóság megtapasztalása során, részben pedig design és konstruálási folyamatok szellemi melléktermékeként alakul ki. A tanítás ezzel a meglévő ismerettel, átélhető és személyes közelség tudatosítását célozza. Fontos, hogy ebben a megismertetési folyamatban nem különül el élesen a műszakilag értelmes illetve értelmetlen gondolat, a hangsúly a szerkezeti gondolatok felfedezésén, körüljárásán, megfogalmazásán, tolmácsolásán van. Egy olyan belső reflexiós készség kialakításán, ami azt célozza, hogy a felmerülő építészeti gondolatok társaként a szerkezeti gondolat felismerése is szerepet kapjon.
És egy kis ambient zene az esős vasárnaphoz:
https://soundcloud.com/leifurjames/wurlitzer-1
Megjegyzések
Megjegyzés küldése